↑ Return to 2015

Oldal nyomtatása

Merítés – Milyen lenne egy kopár világban élni? – 2015.07.14.

merites-150x150Merítés – Milyen lenne egy kopár világban élni? –  2015.07.14. 

 

Hegedűs Tünde festő és képzőművész. Számos kivételes kezdeményezés fűződik a nevéhez. Az elmúlt években nem csak a Nívó Világgaléria Gyűjteményt hozta létre, hanem fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy a magyar művészeket minél több helyen megismerjék. Saját Galériájában is bemutatásra kerülnek a világban élő magyar származású művészek tárlatai épp úgy, mint a Magyarországon élő kortárs festő és képzőművészek alkotásai. Emellett külföldi meghívásokra sosem utazik „üres Hegedűs Tündekézzel”. A Nívó Világgaléria Gyűjtemény több darabja is nála van az útjai során, hogy minél több helyen „helyzetbe hozhassa” a művészeket. Hegedűs Tünde a Magyar Világtalálkozó művészeti igazgatója, a szegedi Feketesas Szalon tulajdonosa, a szegedi Lobby Café művészeti vezetője, ugyanis a pénzhez is ért. Bankár végzettségének köszönhetően tudatosan ismeri azokat a fontos elemeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a művészek „szabadon” szárnyalhassanak. A szabad alkotáshoz a tehetség mellett pénz kell. Ami ugyan a közmondás szerint nem boldogít, ám a tapasztalatok szerint nagy szabadságot képes adni az alkotó embernek. Nem csupán az alapanyagok megvásárlásához elengedhetetlen a gazdasági forrás. Hanem arra is teret ad, hogy lehetőségük nyíljon az alkotó munkára összpontosítani, a megélhetési és fenntartási kérdések helyett. Nem csak a művészekre igaz, ám náluk talán fokozottan megjelenik: ha van megrendelés, ha érkezik megbízás, akkor az ihlet szárnyakat kap, a kifejezési eszközök megsokszorozódhatnak, az alkotás öröme pedig nem csupán a művész kiteljesedését szolgálja. A megszületett művek élvezőinek is olyan pluszt ad, ami talán csupán indirekt és kevéssé felfedezhető módon, ám annál inspiratívabban hathat a szemlélőre.

Sok család ódzkodik művész pályára engedni a gyermeket. A párizsi padlásszobában éhező fiatal művészek képe nem csupán Puccini Bohémélet című operájából dereng fel. Pedig valódi kérdést vethet fel a gondolat, hogy milyen lenne a Világ a művészetek nélkül? Hogyan érzékenyíthető a világ erre a kérdésre? Mi hozza el a kellő mecenatúrát? A pénz világa reálisan összekapcsolható-e a művészettel? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a művésznővel.

http://www.feketesasszalon.hu/kiallitasok

 

Az adás második részében az alkotóművészet egy másik ágának képviselőjével beszélgetünk. Pozsgai Zsolt író, forgatókönyvíró, rendező. Hosszú évek óta mutatják be színházakban a darabjait. Írói munkássága pedig nem csak könyvben olvasható. Számos művéből készült már film. Gyakorta kérik fel, hogy saját darabjait rendezőként ő maga állítsa színpadra, forgassa filmre. Olyan kiváló mesterektől tanulhatott a teljesség igénye nélkül, mint Illyés Gyula, Hernádi Gyula, Szakonyi Károly, Sándor Pál.

A beszélgetés apropója az, hogy bár a magyar filmművészet nincs most kiemelten jó helyzetben, és a televíziózás területén, a tévéjátékok és dokumentum filmek készítése sincs a toppon, Pozsgai Zsolt mégis minden évben elkészít néhány olyan alkotást, ami talán réteg műsornak tűnhet, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy kereslet van rá.

A riportban említett 5 alkotás, a MOLTO PAVANE /Erkel és Mahler/, a FÖLDINDULÁS – Kodolányi János drámájából, a DROSZT – az A11 Alkotócsoport produkciója – rendező Radnai Márk, a FARKASASSZONY – Garvay Andor drámájából, és a JÁTSZÓ TÁRSASÁG – tévéjáték Kelemen Lászlóról, az első magyar színtársulat megalapítójáról.

Mindenki figyelmébe ajánljuk még a Csendkút c. nagyjátékfilmet, amely Gérecz Attila, 1956-os mártír-költő életéről készült film.  A gyermek Csontváryról szóló Szabadságharc Szebenben című tévéjátékot, a JANUS című tévéfilmet Janus Pannoniusról. Valamint a Hun Völgy titka című dokumentumfilmet, amely a svájci Hun Völgy-ről szól.

http://port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=159001

 

szerkesztő-műsorvezető: Csaba Beatrix

Az adás az alábbi ikonra kattintva meghallgatható.

2015.07.14>>>