↑ Return to 2011

Oldal nyomtatása

2011. január 26.

Médiatörvény

Az elmúlt hetekben, hónapokban a hírek toplistáján több hír is versengett a legelőkelőbb helyekért: soros uniós elnökségkettős állampolgárságnyugdíjpénztárak,belvíz – a teljesség igénye nélkül talán ezek a legtöbbet hallott és olvasott szavak a hírek világában. A – hazai és nemzetközi porondon egyaránt – legnagyobb port kavaró “győztes” viszont az új médiaszabályozás.

A választások előtt a FIDESZ már előre jelezte, mely minősített többséget igénylő, azaz kétharmados törvényekhez fog mindenképpen hozzányúlni. Ezek között ott volt a médiatörvény-csomag is, mint az egyik legsürgősebb ügy. Az 1996-os médiatörvény valóban elavult: a médiában az elmúlt 15 évben született, új technológiákat nem ismeri; így nem tud mit kezdeni olyan fogalmakkal, mint IPTV, digitális műsorszórás és semmit nem szól az internetről. A  digitális átállás utáni helyzetre alkalmazhatatlan lett volna. Ilyen értelemben tehát valóban időszerű volt egy új médiaszabályozás létrehozása. Sokan azonban – egyebek mellet a TASZ is – úgy vélik: szélesebb körű társadalmi vitára és szakmai egyeztetésre lett volna szükség, nem pedig a médiát szabályozó törvénycsomag mihamarbbi kihirdetésére.

Az elmúlt fél évben megalakult a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság annak autonóm szervével, a Médiatanáccsal; módosították az Alkotmányt elhelyezve benne a szólás szabadságához való jogot és az NMHH elnökének rendeletalkotási jogát; elfogadták és kihirdették az úgynevezett médiaalkotmányt, mely gyakorlatilag a média teljes világának  (beleértve a nyomtatott sajtót és az internetes hírportálokat is) szabályozásához készült alaptörvény és magát a médiatörvényt, mely pedig a részletes szabályozásokat tartalmazza. Ezzel megvalósult a sajtó, az elekronikus média és az internet teljeskörű egységes szabályozása.

A törvénycsomag születését az első szövegváltozatoktól a parlamenti vitákon át a kihirdetésig folyamatos és éles kritika kísérte. Napilapok és internetes oldalak jelentek meg üres cím- és kezdőlappal, rádiók némultak el percekre. Folyamatosan fejtik ki álláspontjukat a szabályozással szemben politikusok, civilek, újságíró-szervezetek, jogvédők, sőt még egy illegális fájlmegosztó portál, a The Pirate Bay is csatlakozott egy tiltakozó akcióhoz. A felháborodott ellenzők leragasztott és befogott szájjal, sistergő rádióval és üres transzparensekkel temették a sajtószabadságot; a nemzetközi kritikák szerint is sajtószabadság ellenes az új magyar médiaszabályozás. Sőt, néhányan már úgy látják maga a demokrácia forog veszélyben Magyarországon.

Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a médiaszabályozás Magyarország belügye; az Európai Unió más országaihoz fordulni pedig, hogy azok nyomást gyakorloljanak a magyar kormányra a törvény visszavonásáért, nem a sajtó szabadságának védelmét szolgálja, hanem nemzetközileg lehetetleníti el a magyar kormányt. Az új máédiatörvény támogatói – de legalábbis elfogadói – szerint az  új törvény átláthatóságot teremt és rendezi a média világának kaotikus viszonyát. Az állapotok jellemzésére igen gyakran hozták példának, hogy az utóbbi években az MTV, a Magyar Rádió és az ORTT elnöki pozíciója körül is sok vita volt, sokszor hosszú időre betöltetlenek voltak.

Magyarosrzság új médiaszabályozásának – bírálói szerinti  – fő problémája, hogy  a közszolgálatból nem zárja ki a túl erős politikai befolyást, sőt az intézményi átalakításokkal még segíti is azt. Egy másik sarkalatos pontnak tűnik, hogy a médaitörvény egyfelől igen szélesre szabta a Médiatanács hatósági jogkörét (ideértve azt is, hogy a nyomtatott sajtót is ellenőrzi), másfelől pedig, a kifogások szerint “gumifogalmakkal” él a törvény, ami túl széles értelmezésre, a hatóság túlzó fellépésére és visszaélésre is lehetőséget ad. Az ellenzéki pártok alkotmánybírósághoz fordultak utólagos normakontrollért, a szöveget az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is vizsgálta.

Sok a kérdés az új médiatörvény körül…

Mitől váltott ki ekkora vitát és ellenállást? Valóban vannak benne alkotmányellenes pontok? Tényleg veszélyezteti a szólásszabadságot az intézményi rendszer ilyen átszabása? Valós félelem-e a túl szigorú jogalkalmazás? Mit mond az EBESZ és egyáltalán milyen beleszólása lehet a magyar médiaszabályozásba Brüsszelnek?

És egyáltalán: pontosan mi változott? Mi érint bennünket, hallgatókat, nézőket, médiafogyasztókat? Ténylegesen csorbulhat a sajtószabdsághoz fűződő jogunk?

Műsorvezető: Szabó Zoltán

***

A műsor vendégei voltak:

  • Majtényi László – elnök, Eötvös Kroly Közpolitikai Intézet
  • Szigeti Tamás – jogász, TASZ
  • Nehéz-Pozsony Márton – médiajogász

További megszólalók:

  • Lápossy Attila – alkotmányjogász
  • Polyák Gábor – médiajogász
***
LETÖLTÉSEK