↑ Return to 2011

Oldal nyomtatása

2011. február 9.

A magyar film és az art mozik jövője

A közelmúltban gyakran lehetett hallani, hogy a budapesti art mozi hálózat megszűnhet, vagy legalábbis sok tagja bezárhatja a kapukat – központi támogatás híján. Ugyanakkor a multiplex mozik kihasználtsága is csak 13 százalékos. Hasonlóan nehéz helyzetben van a magyar filmgyártás is. A leginkább a finanszírozási problémákról hallani, de talán más probléma is van.

A fővárosi art mozi hálózatnak jelenleg 11 tagja van. Ebből a Budapesti Önkormányzat kezelésében a Művész, a Toldi, a Puskin és az Odeon-Lloyd áll – illetve a nem művész besorolású Corvin. E mozik kezelését a fővárosi önkormányzat intézménye, a Budapest Film Zrt. végzi. A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes, Csomós Miklós közlése szerint a Fővárosi Önkormányzat 2011-es költségvetési koncepciója a kulturális területnek 14,6 milliárd forintot szán; ez az összeg azonban a büdzsé márciusi végszavazásáig még változhat. Azt tehát, hogy ebből a pénzből mennyi jut a fővárosi art mozi hálózatnak idén, még nem tudni.

Várhatóan a főváros idén, 2011-ben csak az általa üzemeltetett mozikra kíván koncentrálni, a többi art mozi – azaz a Cirko-Gejzír, a KINO, a Tabán, az Európa, a Vörösmarty és az Uránia – nem számíthat támogatásra az önkormányzattól. Egyes mozik önkormányzati támogatásának ugyanis az a jogalapja, hogy a mozi épülete önkormányzati tulajdonban van. Az idei támogatás elmaradásának oka az, hogy Port Ferenc vezérigazgató távozása után – mint mondják – a Budapest Film kasszájában nem maradt egy fillér sem.

Elvileg minden mozi számíthatna az állami támogatásra, melyet a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül kaphatnák meg. A közalapítvány végzi a hazai filmkultúra támogatására előirányzott állami támogatások elosztását. 2010. július 14-e óta azonban  a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 1,5 milliárd forintos zárolást rendelt el a közalapítványnál, így a mozik állami támogatása jelenleg szünetel.

A közelmúltban olyan félelmekről is hallhattunk, miszerint teljes egészében megszűnhet a budapesti art mozi hálózat. Csomós Miklós ugyan elképzelhetőnek tartja, hogy a nem fővárosi fenntartású art mozik közül egyesek nehéz helyzetbe kerülnek, és nem tudnak majd tovább működni. A teljes budapesti art mozi hálózat megszűnésének félelmét viszont, alaptalannak tartja.

A fővárosi önkormányzat sajtóreferense, Vass János megkeresésünkre közölte, hogy Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes egyelőre nem tud érdemben nyilatkozni. Mint fogalmazott: „Ahhoz meg kell várni a Fővárosi Közgyűlés végleges költségvetési határozatát.”

Az érintett filmszínházak tanácstalanok, ám bizakodnak, hátha akad olyan központi forrás, amely biztosítja létüket. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha támogatás nélkül maradnak, hogyan, miből és meddig lehet fenntartani egy art mozit?

Az Üvegtigris 3. forgatása

Mindeközben a magyar filmet is válság sújtja – több dimenzióban is: finanszírozási, forgalmazási és túltermelési probléma is felvetődik. Sokak szerint teljes struktúraváltásra lenne szükség. A gyártás és a forgalmazás finanszírozási arányát és a filmötletek vászonig tartó útját is újra kellene gondolni.

A támogatások elosztását ezen a területen is a Magyar Mozgókép Közalapítvány végzi. Kasszájának zárolása miatt tavaly óta több produkció gyártása is áll. Az elkészültek pedig, lehet, hogy dobozban maradnak, hiszen a forgalmazáshoz is szükség van pénzre. A filmszakma megosztott. Egyesek szerint, akinek annyi tartaléka nincs, hogy egyedül is befejezzen egy filmet, az inkább ne is kezdett volna bele. Mások viszont azért mondtak le egész évados színházi szerepről, mert meghívást kaptak egy sikerrel kecsegtető filmbe, aminek a forgatása most szünetel. Így ők két szék közül a pad alá estek.

Néhány hete a magyar filmszakmának kormánybiztosa is van – Andy Vajna személyében. A hollywoodi filmproducer kormánybiztosként egyelőre nem nyilatkozik. Vajna közleményt adott ki, mely szerint a filmszakma helyzetének átfogó felmérése után „a szakma teljes körű megújítása” lesz a feladata.

Réz András: a mozi esemény

A mozik kiürülése egy hosszú folyamat eredménye, ami a TV megjelenésével kezdődött, aztán folytatódott az otthoni videomagnó, majd a DVD, a házimozi rendszerek és az internet terjedésével. A filmesztéta szerint a mozi még ma is egy esemény, de ma már csak egy a választható események közül, hiszen sok a lehetőség, azt viszont sokaknak meg kell fontolniuk, hogy mire adnak ki pénzt.

Réz András szerint elképzelhető, hogy az art mozik funkcióját átveszik a különböző pubok és romkocsmák. Mint fogalmazott ma még ugyan meccset néznek a kocsmák kivetítőin, de el tudja képzelni, hogy lassanként ezeken a helyeken fogják vetíteni a rétegfilmeket.

Tóth Csaba szerint ez már a jelen. Mint mondta, az Est Lapok mozi rovatainak szerkesztőjeként folyamatosan kapja a különböző szórakozóhelyektől a programokat; gyakran találkozik azzal, hogy filmklubot csinálnak. Az ilyen eseményeknek azonban mindig meg kell felelniük a szerzői jogi követelményeknek – hívta fel rá a figyelmet.

A finanszírozási probléma többrétű: az a legnagyobb baj, hogy egyszerre több támogatás állt le. De Tóth Csaba szerint nem arról van szó, hogy a főváros magára akarja hagyni az art mozikat. A fővárosi költségvetés elfogadásáig pedig még nem beszélhetünk ez ügyben végleges döntésről sem. Ugyanakkor hozzátette: ezeket a mozikat a piacon magukra hagyni veszélyes, hiszen az art mozi nem a piacra termett.

A filmszakma egésze megújulásra szorul

A filmesztéta szerint a jó film kulcsa, hogy a néző tud-e azonosulni vele. Ezért – mint mondta – nagyon fontosak a lokális témákat feldolgozó alkotások, amik egyáltalán nem zárnak ki nemzetközi sikereket sem. Egy-egy helyi témát feldolgozó filmben felvetett kérdésekre ugyanis felfigyelhetnek mások is és beazonosíthatják azokat a saját kérdéseikkel.

Réz András szerint a magyar közönség szereti a magyar filmet, mert a sajátjának érzi, de ha nem kapja meg az igényének megfelelőt, akkor majd keres magának más nemzetek alkotásaiból. Az Üvegtigris 3. sikeréből is látszik, hogy az emberekben megvan a vágy a magyar filmekre. Hasonlóan fogalmazott Tóth Csaba is, aki szerint a közönség megunta, hogy hülyének nézik. Sokáig hiányoztak a magyar filmek közül a közönségfilmek, amikor pedig hosszú idő után megjelentek az első ilyen alkotások, színvonaluktól függetlenül nagy sikerük volt. A sokadik – kereskedelmi TV által szponzorált – nézhetetlen film után viszont a közönség kiábrándult. Az igényes műfaji filmjeinknek pedig rossz a propagandája; a forgalmazás hibája miatt nem jutnak el elég emberhez.

A forgalmazás terén mutatkozó hiányosságokat a magyar film nehézségeiről beszélve gyakran aláhúzzák. Ezzel Réz András és Tóth Csaba is egyetért. A filmesztéta azonban azt is hozzátette, hogy nem elég a filmforgalmazást megújítani. Mint fogalmazott: minden téren vannak furcsaságok.

Tóth Csaba szerint a magyar filmforgalmazás egyik problémája, hogy a TV-re gyártott filmeket a támogatások miatt megéri mozikban is bemutatni. Egy televízióra gyártott film viszont vásznon nem néz ki jól, nem oda való. Emiatt pedig sokban kialakult az a vélemény, hogy a magyar filmeknek igénytelen a képi világa.

Az Est Lapok szerkesztője szintén úgy látja, hogy nem csak forgalmazási nehézségek vannak. Magyarország a műfaji filmes forgatókönyvírás területén évtizedes lemaradásban van, hiszen hosszú ideig nem készültek közönségfilmek. Ráadásul a filmesek belefeledkezve a gyártásba elmulasztják előkészíteni a marketinget. Ugyan kialakulóban van egy újabb generáció, de jelenleg úgy néz ki minden megakadt. Egyelőre meg kell várni Andy Vajna koncepcióját.


A műsor vendégei voltak:

  • Réz András – filmesztéta
  • Tóth Csaba – szerkesztő – Est Lapok, mozi rovat

Műsorvezető: Szabó Zoltán


LETÖLTÉSEK