↑ Return to 2011

Oldal nyomtatása

2011. február 23.

Kisebbségek a magyar médiapiacon

Az elmúlt tíz évben egyre több és több lehetőség adódott a romák számára az újságírás kitanulására. Egyre-másra indulnak a kifejezetten a cigányságnak szánt képzések és gyakornoki programok. Ennek ellenére még mindig kevés roma újságíró, rádiós és televíziós szakember dolgozik. Arányuk legalábbis nem reprezentálja a cigányság társadalmi arányát. Mindeközben pedig Magyarország és Közép-Európa eddig egyetlen roma rádiója a Rádió C – úgy tűnik – végleg megszűnik. Az eredetileg hattagú tulajdonosi testületben már csak ketten vannak, tavaly ősz óta csak zenét sugároz a rádió, januárban a főszerkesztő is felmondott.

Sok a lehetőség kevés az eredmény

A szociológiai felmérések szerint 2005-ben a magyar társadalomban még mindig igen sok előítélet élt az etnikai kisebbségekről, s kelet-európai összehasonlításban nálunk volt a legnagyobb az idegengyűlölet.

Habár a média hatása a társadalomra több szempontból is jelentős mértékű lehet, a társadalmi előítéleteken „csak lassan, hosszú távon képes változtatni”  – fogalmazott korábban Messing Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. Az emberi gondolkodás ugyanis csak lassan képes befogadni az előítéleteivel nem egyező tényeket. Szerinte, a romáknak nem csak szórakoztató műsorokban, hanem a hírműsorokban, sőt a reklámokban is fel kellene tűnniük. Ha nem csak cigány szerepekben jelennének meg, hanem általános, a többségi társadalmat érintő ügyekben is, akkor árnyaltabbá válhatna a média által sugárzott romakép. Ez pedig nem csak a romák társadalmi megítélését javítaná, hanem a romák önképét is. Rácz Attila, a Romapage felelős szerkesztője szerint a romák – az össznépességen belüli arányukhoz képest – alulreprezentáltak a médiában, mind a műsorokban szereplők, mind a műsorszerkesztők között.

A budapesti Független Médiaközpont – a Roma Sajtóközponttal közösen – 1998-ban megkezdte roma újságíró-gyakornoki programját. Azóta minden évben elindította újságíróképző tanfolyamát tehetséges roma fiatalok számára, hogy felkészítse őket az újságírói pályára. Mint hangsúlyozzák: nem aktivistákat képeznek, hanem roma újságírókat, és elsősorban a többségi média számára. „Nem azt akarjuk, hogy a média a romákról szóljon, hanem a romákat akarjuk olyan helyzetbe hozni, mint mások vannak” – mondják. A képzés és a szakmai gyakorlat teljes napi lekötöttséget igényel a résztvevőktől, akik a program idejére tanulmányi hozzájárulásban részesülnek. A tanfolyam eredményes befejezését követően az Országos Képzési Jegyzékben szereplő újságíró szakképesítés szerezhető. A 11 tanfolyamot idáig 110 diák végezte el, közülük többen díjakat és elismeréseket is kaptak. Többségük a magyarországi hírmédia szerkesztőségeiben riporterként, szerkesztőként, operatőrként vagy médiához közeli munkakörökben (sajtó- és kommunikációs beosztásokban) dolgozik.

A program több nemzetközi elismertséget is szerzett. 2003-ban a belga Evens Alapítvány a legjobb interkulturális oktatási programnak odaítélt fődíjjal tüntette ki a programot, amely az évek során modellként szolgált a Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Macedóniában megkezdett hasonló képzéshez. 2009-ben pedig 400 kezdeményezésből a legjobb 30 európai anti-diszkriminációs médiaprogram közé választotta a Nemzetközi Újságíró Szövetség.

A roma újságíró-gyakornoki képzés 2009-es végzősei

A Független Médiaközponton kívül számos egyéb lehetőségük is van roma fiataloknak újságíróképzésben részt venni. Az RTL Klub például 2005-ben a Hégető Honorka Alapítvánnyal együttműködve hirdetett ösztöndíjpályázatot roma fiataloknak. A közszolgálati tévé 2006-ban indított tanfolyamot roma újságírók képzésére. Daróczi János újságíró Klein Judit kisebbségi szerkesztőségvezetővel közösen 2005-ben létrehozta a Roma Produkciós Iroda Alapítványt, amely feladatául tűzte ki a cigány származású újságírók létszámának növelését a magyar médiában. A Fekete Doboz Alapítvány médiaiskolájából is sok fiatal tehetség került már ki, ők dokumentumfilm-készítést, újságírást, operatőri ismereteket és beszédtechnikát is tanultak. Pécsett, a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpontszervezésében zajló képzés keretében pedig idén tizenöt cigány fiatal szerezhet OKJ-s újságíró bizonyítványt. Közülük az 5 legtehetségesebb gyakornoki állást kap egy kereskedelmi tévénél.

Láthatóan egyre több lehetőség adódik romák számára az újságírás kitanulására, ennek ellenére még mindig kevés roma származású újságíró dolgozik a magyarországi médiában. Sokak szerint az elhelyezkedésük azonban a szűkülő piacon egyre nehezebb. Hasonló a helyzet sok más európai országban is: a társadalom sokszínűségét nem tükrözi megfelelően a média.

A Rádió C

Magyarország első roma rádiója 2001-ben kezdte meg működését a fővárosban és környékén fogható FM 88,8-as frekvencián. A Rádió C nem csak Magyarország, hanem egész Közép-Európa első, teljesen önállóan működő cigány rádióállomásaként indult. Kezdettől napi 24 órában sugárzott különféle műsorokat. A rádió adásait kezdetben mintegy 40 fős csapat készítette.

A Rádió C egyszerre kívánt közösségi, közszolgálati és kereskedelmi is lenni. Közösségiként olyan médiummá akart válni, melyet a cigányság magáénak érez és amely a roma csoportok közötti párbeszéd színterévé is válhat. A Rádió C eredeti céljai között az is szerepelt, hogy mindennapos praktikus információk átadásával a cigányság világát élhetőbbé tegyék – egyebek mellett ezzel töltötték volna be a közszolgálati funkciót. Ugyanakkor a Rádió C helyet akart biztosítani kimondottan a cigányságot megcélzó reklámoknak, emellett pedig műsoraik stílusában közelíteni akartak a kereskedelmi csatornáktól megszokott könnyedséghez. Ignácz József, a Rádió C legutóbbi főszerkesztője szerint  “ez a hármasság egy hibrid, egy szörnyeteg”. Mint műsorunkban fogalmazott, ez sosem működött és nem is működhetett igazán.

A Rádió C alig két évvel indulása után, 2003 tavaszán több hónapra felfüggesztette műsorát. A roma rádió ugyanis ennyi idő alatt ötvenmilliós adósságot halmozott fel. A legnagyobb probléma a hirdetők távolmaradása volt, a visszautasítás oka többnyire az volt, hogy “a romák többsége nem fizetőképes fogyasztóréteg”. Végül kormányzati támogatással, valamint a fővárosi és kerületi önkormányzatok segítségével illetve pályazati pénzből sikerült újjáéleszteni a rádiót. A legfontosabb támogatás – kiszámíthatósága miatt – a Magyar Rádiótól érkezett. A közszolgálati intézmény egy hosszú távú szerződés alapján havi több mint 6 és fél millió forintért rendelt műsort a Rádió C-től. Ám az együttműködés végül nem lett hosszú életű: 2004-ben a Rádió C ismételt anyagi problémái és a menedzsment lemondása miatt a Magyar Rádió visszalépett a támogatástól.

2004 januárjában jelentette be lemondását az első főszerkesztő és ügyvezető: Kerényi György. Indokolása szerint „elfáradt”. Kerényi György elmondta, hogy megoldódott a rádió anyagi helyzete. Távozásakor a költségvetés döntő része már aláírt szerződésekben megvan. A rádió 2003-as, ötvenmillió forintot is meghaladó adósságát 2004 decemberére nyolc-tízmillióra sikerült leszorítani.

A Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága 2005 végén jelképes, egyforintos összegre szállította le a rádió Teleki téri épületének bérleti díját. A kezdeményező Zsinka László, a MIÉP-Jobbik frakció tagja volt. Indoklása szerint “a Rádió C fontos”,  a fővárosban pedig sokan laknak olyanok, akiknek szól ez a rádió. (Egy 2002-es felmérés szerint egyébként a fővárosban és környékén élő kétszázezer roma hatvan százaléka állandó hallgatója a Rádió C-nek.)

2006-ban a Rádió C ötéves születésnapján neves közéleti személyiségeknyilatkozatban köszöntötték a rádiót. Mint írták a Rádió C nemcsak rádió. A romák, mint a legjelentősebb magyarországi kisebbség önazonosságának fontos formálója is. Működése üzenetértékű – európai feladatot vállalt. A nyilatkozatban megfogalmazott véleményük szerint viszonylag csekély, de kiszámítható segítséggel biztosítani lehetne a roma rádió további színvonalas működtetését.

2007-ben európai cigány nyelvű rádióműsor készítésében vett részt a Rádió C. ASvéd Rádió nemzetközi adásainak szerkesztősége által rendezett 2006-os konferencián döntöttek arról a résztvevők, hogy kísérleti jelleggel havonta jelentkező, európai cigány nyelvű rádióműsort készítenek.

2010 őszétől a Rádió C ismét csak zenét sugároz. Noha az ország egyetlen roma rádiója eddig mindig kilábalt az anyagi nehézségekből, ezúttal azonban a Rádió C vezetői nem tűnnek optimistának. A Sosinet roma portál tavaly októberben interjútkészített Csongor Annával a Rádió C egyik alapítójával. Mint fogalmazott: az „eladó” táblát már kitették; a helyzet nem tartható tovább. „Irracionálisnak tűnik, hogy a romáknak ne legyen saját rádiója, de elképzelhető, hogy mégis így lesz.” – zárta az interjút…


A műsor vendégei voltak:

  • Ignácz József – a Rádió C volt főszerkesztője, a Roma Sajtóközpont újságírója
  • Galyas Gyula -a Független Médiaközpont munkatársa

Műsorvezető: Szabó Zoltán


LETÖLTÉSEK