↑ Return to 2011

Oldal nyomtatása

2011. április 20.

Változások a közoktatásban

 

Tavaly év végén láttak napvilágot a közoktatást átszabni kívánó törvénykoncepciók: az új közoktatási törvénytervezet és a pedagógus életpályamodell koncepciója. A Merítés legutóbbi adásában ez utóbbiról és a tankötelezettség felső korhatárának kilátásba helyezett változásáról volt szó.

 

A műsor vendégei voltak:

              • Sági Matild – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa
              • Salát Magdolna – az ELTE pedagógus PhD hallgatója 

Műsorvezető: Szabó Zoltán

Pedagógus életpályamodell

A közoktatási reform részeként, legkorábban 2013-ban életbe léphet a pedagógus életpályamodell, mely az új közoktatási rendszer egyik pillére lenne. Az életpályamodell a pedagógusok pályáját több szakaszra osztaná. Minden szakaszhoz különböző jövedelem társulna, az egyikből a másikba való átlépés pedig minősítési eljáráshoz kötődne.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa, Sági Matild szerint az életpályamodell legnagyobb újítása, hogy végre figyelembe veszik a pedagógus munka minőségét – mind anyagilag mind erkölcsileg. Most még ugyanis a bértábla csak a végzettségtől és az oktatásban eltöltött időtől függ, a tanítás minőségétől nem. A minősítés eszközei jelenleg is rendelkezésre állnak. Egyrészt a hazai és nemzetközi kompetenciamérések formájában. Ezek objektív mércéül szolgálnak, melyek azt hivatottak mérni, hogy az oktatási intézmény és a pedagógus munkája nyomán az egyes gyerek – a családi hátterét is figyelembe véve – önmagához, a képességeihez mérten mennyit fejlődött. Másrészt viszont Sági Matild szerint vannak a minősítésnek “puhább eszközei” is: a gyerekek és a szülők visszajelzései. Ahhoz viszont, hogy ez jól működhessen az oktatáskutató szerint könnyen elérhetővé kellene tenni az interneten az objektív mérések eredményeit és a különböző mutatókat az egyes intézményekre vonatkozóan.

Salát Magdolna pedagógus PhD hallgató szerint a pedagógus pályán minden kudarc nagy kudarc és minden siker nagy siker. Ebből az is következik, hogy nagyon fontos lenne egy visszacsatolási rendszer. Ha pedig ehhez társul egy nagyobb anyagi megbecsültség, az szárnyakat adhat a pedagógusnak.

Márpedig szárnyakra szükségük lenne. A második McKensie-jelentés szerint ugyanis Magyarország oktatási rendszere jelenleg “jó” színvonalú. A jelentés szerint pedig ahhoz, hogy egy ország a következő, “magas színvonalú” szintre léphessen, a pedagógusokra kell helyezni a hangsúlyt – tette hozzá Sági Matild.

A tankötelezettség korhatára

A tankötelezettség felső korhatáráról tavaly év vége óta folyik a vita. Novemberben még az úgynevezett duális szakképzés bevezetésének tervéhez kötődött a kilátásba helyezett változás. A német mintájú szakképzési rendszerben három év alatt lehetne szakmát szerezni, ezzel pedig a mai 18-ról 17 évre csökkentették volna a tankötelezettség felső korhatárát. A március elején napvilágot látott Széll Kálmán tervben viszont már 15 év szerepelt.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár eddig egyet értett a 17 és a 15 évvel is, jelenleg azonban úgy tűnik egy harmadik verziót, a 16 évet támogatja. Mint fogalmazott, a pontos korhatárt majd a törvény szövege fogja tartalmazni – a Széll Kálmán terv 15 éve sem kőbe vésett.

A szakpolitikus gyakran hangsúlyozza: a cél, hogy azok a gyerekek, akik nem akarnak tanulni és ezért fegyelmezetlen viselkedésükkel hátráltatják az oktatást, ne legyenek iskolapadba kényszerítve, hanem elmehessenek dolgozni.

Sági Matild oktatáskutató szerint azonban minél magasabb a tankötelezettség korhatára, az annál alkalmasabb a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére. Egy közepes társadalmi szintű családnál ugyanis már nem kérdés, hogy a gyereknek iskolában van a helye. A hátrányos helyzetű gyerekeknél viszont ez általában már nem ilyen egyértelmű – őket segíteni kell abban, hogy rendes iskolai végzettséget érjenek el.

Salát Magdolna pedagógus PhD hallgató pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy túl korán az oktatási rendszerből kikerülő ember nem tanul meg tanulni és ezzel együtt az életében bekövetkezett változásokhoz alkalmazkodni. A mai munkaerőpiacon viszont az egyik legfontosabb elvárás, hogy a munkavállaló tanulni is képes legyen.


LETÖLTÉSEK