↑ Return to 2010

Oldal nyomtatása

2010. szeptember 21.

Afganisztán

2001. szeptember 11. után az USA és  mögé felsorakozva az egész nyugati civilizáció a szélsőséges iszlám terrorszervezetek felszámolását tűzte ki célul. E tevékenység fő csapása az afganisztáni tálib erők felszámolása lett. Hamarosan ENSZ jóváhagyással a NATO tagországok megtámadták Afganisztánt, hogy megdöntsék a terrorszervezeteknek otthont biztosító tálib vezetést és hozzákezdjenek egy demokratikus állam kiépítéséhez.

A műveletek megkezdése óta eltelt kilenc évben többször sikerült kisebb-nagyobb mértékben visszaszorítani a tálibokat, az ellenállók ugyanakkor újra és újra felerősödnek, új taktikákat választanak, biztosabbak a bombakészítésben. Szakemberek szerint 2010. az egyik legrosszab év a misszió kezdete óta. Baghlan tartomány, ahol a magyar tartományi újjáépítési csoport is dolgozik az egyik legveszélesebb biztonsági helyzetű terület, melynek nagy területét a tálibok uralják. Itt történt a két magyar katona halálát okozó augusztus végi gerillatámadás.

Az eset kapcsán sokakban felmerült a misszió sikerének és egyáltalán értelmességének a kérdése. Meddig tart még? Hogy lehet vége? Megfelelőképpen lett-e felépítve? Mi a helyünk nekünk magyaroknak e harcban?

A kérdések megválaszolásához ismernünk kell  Afganisztán belpolitikai helyzetét és történelmét, a tálibok gondolkodásmódját, a NATO-t, mint szövetségi rendszert, a katonák kiképzését, Amerika Közel-Kelet politikáját… De ugyanígy látnunk kell a háttérben sokszor mozgatórugóként működő kábítószerkereskedelmet és a maffiát.

Műsorunkban, ha nem is kimerítően, de amennyire két órába belefér, e témákat igyekeztük körbejárni és e kérdésekre kerestük a választ. A stúdióban egy volt kommandóssal, Tarjányi Péter biztonsági szakértővel, Wagner Péterrel aKülügyi Intézet Közel-Kelet és iszlám szakértőjével és egy katonai-politikai blogszerkesztőivel beszélgettem.

Műsorvezető: Szabó Zoltán

LETÖLTÉSEK